A pszichológiai öntudatlanság veszélyes

A pszichológiai öntudatlanság veszélyes. Azt jelenti, hogy nem ismerjük a tetteink, viselkedésünk, érzelmeink, gondolataink igazi mozgatórugóit. Így kiszolgáltatottá válunk saját magunknak, a meg nem ismert természetünknek. Sodró erővel történik velünk valami, amire nem tudunk hatással lenni.

Harmonikusabban élhetnénk, ha ismernénk a komfortzónánk határait, a képességeink végét, az érzelmeinket bátran átélhetnénk azért, mert tudjuk önmagunkról, hogy kordában tudjuk tartani azokat és a vágyainkat is.
Jó lenne, ha tudnánk önmagunkkal bánni.A életünkre az embertársainknak van a legnagyobb hatása, hiszen azok az emberek befolyásolják leginkább, akikkel érintkezünk.

Bár vannak pillanatok, amikor inkább a pénz mozgat minket, azért küzdünk, hogy jobb életminőséget teremtsünk, mégis, a boldogságunkat és a harmóniánkat a másokkal és a magunkkal való kapcsolat alakítja.
Találkozom emberekkel, akik nagyon jó szakemberek, mégis emberként bizonytalannak érzik magukat. Az öndefiníciójukat a szakmabeliségük adja, de abban a pillanatban, amikor nem szakemberként kell megjelenniük, határozatlanok, mert félnek, megijednek. Nagyon nehéz nekik, amikor nem tudják, kik is ők valójában.

Talán csak mint “Kis Béla osztályvezető” tudják definiálni önmagukat. Ettől nem érzik jól magukat és jó esetben segítséget kérnek ahhoz, hogy elkezdjenek egy önismereti munkát.

Ők azért beszélnek főleg a szakmájukról, mert csak ez válik a számukra biztonságos területté.Ha másra terelődik a szó, akkor bátortalanokká válnak, elterelik a beszélgetést, netán nem válaszolnak a kérdésre. Mert bizonytalan talajra tévedtek, nem érzik jól magukat és nem tudják, hogy szerethetőek. Egyszóval, nem ismerik önmagukat.

Ilyenkor megkérdezem tőlük, hogy ha kivennénk az életükből például ez esetben az “osztályvezetőséget”, akkor mi maradna? Mit mondanának magukról? Mit tartanak fontosnak? nem könnyű kérdés, komolyan el kell gondolkozniuk ilyenkor.

És te mit mondanál magadról?

Ki vagy Te?

Mi a célod?

Hová tartasz?

Milyen motívációid vannak?

Mi mozgat téged?

Hogyan látod magad 15-20 év múlva?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük